Március 15

Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért

Ugye tudod, miből van ez az idézet?

1848 tavaszán elindult valami, ami a magyar történelemben oly ritka egységes fellépéshez vezetett. Bár biztosan voltak vitáik, együtt kormányozta az országot, egy asztalhoz ült Kossuth és Széchenyi, egy célért küzdött a gróf, és a népek forradalmát váró Petőfi. Ez a cél pedig a MAGYAR SZABADSÁG. Jó alkalom ez az ünnep arra, hogy elgondolkodjunk egy kicsit pár kérdésen:

  • Mi ér többet? Ha netán olyant is megteszel, amire nem igen visz rá a lelkiismeret, csak azért, hogy bekerülj a “menők” közé, vagy az, ha valóban szabad vagy, és emelt fővel járhatsz, mert tiszta a lelkiismereted? Hagyod-e, hogy láncba verjenek a függőségeid, és még a ragyogó napsütésben is a képernyők előtt gubbasztasz? Vajon a szabadság azt jelenti, hogy azt csinálsz, amit akarsz, vagy azt, hogy önként vállalod a játékszabályokat – pl. amikor társasozol, vagy online dolgozatot írsz, vagy amikor vasárnap elmész a templomba?
  • Mit jelent neked magyarnak lenni? Magyar vagy, csak mert édesanyád erre a furi nyelvre tanított, vagy azért ez ennél többet is jelent? Belesajog-e a szíved, ha a határokon túl rekedtekre gondolsz, vagy ők szerinted netán nem is testvéreink, és így nem is érdemelnek tőlünk semmit? Szereted-e ezt az országot, minden hibájával együtt, és azon dolgozol, hogy ezek a vélt vagy valós hibái megszűnjenek, vagy inkább azon filózol, hogy elmenekülsz innen? Amikor megszólal egy magyar népdal, vagy látsz egy büszke táncot, akkor arra valami idejétmúlt, „jajdegáz” dologként tekintesz, vagy egy olyan kincsre, ami csak a miénk, és amiért irigyel minket minden jóérzésű külföldi?

De jó is lenne most egy kiránduláson beszélgetni ezekről Veled!
Ne feledd a csapatzászlónk feliratát: Hazádnak rendületlenül!

Ehhez kívánok mindannyiunknak
Jó munkát!

Péter

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.

Up ↑