Rovásírás

Rovásírás
A rovásírás a magyar műveltség egyik legrégibb, ma is élő emléke. Legismertebb változata a Székelyföldön még ma is használt székely-rovásírás. A betűket késsel vésték (rótták) a fába elődeink.
A rovásírásnak két írásiránya is helyes: balról jobbra, vagy jobbról balra is írhatjuk, de a betűket mindig az írásiránynak megfelelően kell írni (tükrözéssel).

A betűknek elég sok változata ismert és volt használatos, azonban fő jellemzőik megegyeznek minden változatnál. Így például a fába rótt betűk inkább egyenes vonalakból állnak, hiszen könnyebb őket a fába vésni, míg a papírra írt betűk között több az íves forma. Eltérő lehet a vonalak dőlésszöge, például a “d” betűnél. Az “ly” pedig lehet akár egy kör, közepében egy ponttal, vagy egy sarkára állított négyzet, ferde vonallal áthúzva.

ligatúraA rovásbetűket nagyon jól lehet összeilleszteni, és úgynevezettligatúrákat készíteni. Ezzel helyet takaríthatunk meg, és az íráskép is sokkal szebb lesz. Egy példa erre a “nap” szó, ahol a három betűből lesz egyetlen ligatúra:

A rovásírás betűi:
(jobbról balra haladó írás esetén)

Számrovás: